Creative Commons Licenc

Nevezd meg!

 Ne add el!

 Ne változtasd! 

 

Néha egy hang, egy íz, egy illat 
 fellebbenti  a múltnak fátylát, 
és bolyongok emlékeim
 útvesztőiben, ha
megérzem
 a kávé illatát. 

 Ahhoz, hogy Boldog légy nincs szükség semmi másra csak egy Őszinte, Megbízható Társra, egy Összetartó Családra, pár Igaz(i) Jóbarátra és Élj Önmagaddal Békében. Minél több Embert gyűjtögetsz magad köré és minél több Emberrel szeretnél kiegyensúlyozott életet élni, annál nagyobb kudarc vár rád, hisz mindenkinek szeretnél majd megfelelni, mindenkire odafigyelni és ez sajnos nem megy, felőrlődik benne az Ember. Egyszerűen csak SZERESS nagyon egy pár Embert, a Többieket meg NE BÁNTSD MEG. *melba*

    Amikor az ember átlépi az 5. X-et, addigra már sok mindenen túl van, rengeteget változik, jobban átlátja azokat az összefüggéseket, amelyektől megérti az életét, és azt, hogy mi, miért történt vagy történik vele. A lelkem még fiatal, de szellemem már érett, és ez bölcsebbé, nyugodtabbá tesz. Bár az igazi bölcsesség csak keveseknek adatik meg, az odavezető út jelentősége mégis felbecsülhetetlen. Őszintén azt is meg kell vallanom, ha egy nő elmúlt ötven, abban nincs sok öröm ...., ááá, csak viccelek. Ötvenen túl az a legjobb, hogy átlépsz a "nem is látszol annyinak!" kategóriából a "jól nézel ki a korodhoz képest!" táborba. Óriási nyomástól szabadulsz meg egyszerre, mert megengedheted magadnak, hogy ráncokat viselj vagy egy kis pocakot eressz. Egyetlen dolog rémiszt, így ötven felett, ez pedig az ösztönös előérzet. Ilyen korban már hálás lehetek a sorsnak, hogy egyáltalán megértem, és már éltem annyit, hogy elveszítettem olyanokat, akiket nagyon szerettem. Tudom, hogy az idő véges, hiszen kevesebb van előttem, mint mögöttem, és azt az időt amire még számíthatok szeretném úgy élni, hogy jól érezzem magam a bőrömben. *melba*

"Néha azért jusson eszedbe: az évek múlásával te is visszaadogatod a díszeidet. Ám ha közben lélekben gyarapodsz, nem érhet veszteség, mert e csinosságok vonzatai - szeretet, szeretet, szeretet - megmaradnak, felkavarhatatlanná mélyülnek, más értelmet nyernek, és kiderül, sosem a külsőnek, hanem a teljes lényednek szóltak." *V.Fable*

,,A boldog élet titka az, hogy az embernek legyenek sikerei, amelyekre büszke lehet, és legyenek céljai, amelyek hajtják."
*Jeff Lindsay*

 

 

 

“Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrüek vonzzák egymást. Te csak legyél, aki vagy, csendes, egyenes, világosfejű. A dolog önműködő: ha azt adjuk, amik vagyunk, ha minden percben megkérdjük magunktól, valóban azt akarjuk-e tenni, amit tenni készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk.” *Richard Back*

"Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk és lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük..." *Dale Carnegie*


"Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tűzhelyet kívánok. Hívó lámpa fényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet, és kevés embert. De az aztán Ember legyen!" *Fekete István* 

 

"Aki szeretetben él, nem büszke, nem akar másokon uralkodni, nem halljátok soha, hogy hibáztatna, vagy gúnyolna másokat. Nem kutat mások szándékai felől, nem hiszi azt, hogy ő jobban cselekszik, mint mások, és soha nem tartja többre magát embertársainál. Aki szeret, az amennyire csak lehet, elkerüli, hogy fájdalmat okozzon." *Vianney Szt.János*

"A halogatás egyszerűen ostobaság. Holnap ugyanúgy döntened kell, akkor miért ne tennéd meg már ma? Azt hiszed, holnap bölcsebb leszel, mint ma? Azt hiszed, holnap elevenebb leszel? Hogy holnap fiatalabb vagy frissebb leszel, mint ma? Holnap csak öregebb leszel, a bátorságod is kevesebb lesz, holnapra tapasztaltabb leszel, és még több kifogást találsz. Holnapra a halál egy nappal közelebb ér hozzád, és ettől csak még jobban megijedsz, még tétovább leszel. Soha ne halogass. Ki tudja? A holnapot talán meg sem éred." *Osho*

  

Ui.: Érdekes dolog ez a halogatás. Életem törvényszerűségeiből kiindulva úgy tapasztaltam,  hogy  a  legtöbb helyzetben a  legelső megérzésem volt a helyes. Az 'alszom rá még 1-et' döntéseimet, - ha előzőleg más volt, mint az első pillanatban - utólag mindig megbántam. *melba*

                            

 "A fiatalság mércéje nem (csak) az életkor,  hanem a szellem és a lélek állapota:  az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon. Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről. Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha  kialszik benned a lelkesedés, akkor a lelked ráncosodik meg. Gondok, kétségek, az önbizalom hiánya, reménytelenség: mind hosszú évek, melyek nemcsak a testet húzzák le a föld porába, hanem a lelket is. Az ember - akár 16 éves, akár 66 - csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és dolgok szépségén: nem fél a kockázattól, gyermeki kíváncsisággal várja, mi lesz holnap, szabadon örül mindennek. Olyan fiatal vagy, mint a reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság,  az ember, a föld, a végtelenség hírnökeit. Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet." 

       "A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el. Erre az olyan ember képes, aki nem az embereket és a tényeket veszi számításba, hanem minden élményét önmagára vetíti vissza, és a dolgok végső okát önmagában keresi."

"Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl, ha találkozunk egy másik emberi lénnyel. Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak, akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt."

*Albert Schweitzer*

                                 

"Nem a külső dolgok tesznek minket boldoggá, hanem a dolgokhoz való hozzáállásunk. Ha nincs bennünk nyitottság, akkor a legvonzóbb társ szépsége is megfakul, és a legörömtelibb dolgok is unalmassá válnak." *Ole Nydahl*


          

A lényeg

A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.

* Fésűs Éva*


Ahol még jelen vagyok

http://poet.hu/tag/Melba

 



Pedig vártam, nagyon vártam, hogy újra enyém legyen az életem! De kiről fogok ezután gondoskodni, kiért aggódom majd, kire főzök, és kivel veszekszem?
Ahol megtalálhattok
Megosztás
Látogatók

2012.07.10-

free counters

2013 május 9. 19:57

Édes-keserű gyönyörök ;)

".... életünkben akárhogy jönnek-mennek a férfiak - lehet, hogy örömet hoznak, lehet, hogy bánatot okoznak nekünk - de bármi történik, mindig itt leszünk egymásnak...."

Felnőtt tartalom

iváncsi vagy miről szólhat ez a pikáns című bejegyzés? Először is arra kérlek, mielőtt a 'tovább'-ra kattintassz, mozgasd meg a képzeleted! Neked mi ugrik be először?.......... hát persze, hogy az élvezetek, de pontosan melyik is? A szó hallatán több mindenre lehet gondolni. De mindenekelőtt AZ ÉRINTÉS, ez a legelső, hisz minden igazi örömteli élményünknek ez az alapja, ez a kiinduló pont. Amikor a kezemmel megérintem, amikor megsimogatom, már ez is olyan bizsergető vággyal tölt el, aminek nehéz ellenállni. Örömöt szerzek: elsősorban önmagamnak, de ezzel egyidőben megoszthatod mindezt másokkal is. És ami ezután jön, az még a csúcsélmény eleje. Majd a 'ruháktól' megszabadítva, a rétegektől teljesen lecsupaszítva, szép lassan elkezdődhet a gyönyörök átélése. A látvány és a mámorító  illat csak az élvezet kezdete....

Tovább»

2012 szeptember 21. 14:54

A kávé, mint jó barát

{forrás: Kisgyörgy Ágnes (ZNE szimpatizáns}

"Sokan tiltakoznak a kávéfogyasztás ellen. Elhangzik szülőktől, pedagógusoktól: kávét aztán ne a gyereknek.

Nem szeretnék senkit kioktatni, se érte, se ellene. Nem vagyok vegyész, sem orvos, aki a kávé összetételéről, hatásáról adhatna tanácsot, csak saját tapasztalataimat megosztanám a kedves olvasókkal.

Gyerekkoromban már nagyon megtetszett a kávé illata, aromája. Kellemes érzés töltött el, amikor édesanyám főzte a kávét. Meghitt pillanatokat töltöttek baráti körben egy kávé mellett, hisz akkor csak a vendégnek főztek kávét, s nem is akármilyen vendégnek, mert nem lehetett kávét kapni. Nem válogattunk mindenféle márkák közül, örvendtünk, ha a sarki kávézóban kaptunk pult alatt tíz deka kávékeveréket.

Bekapcsolódtam néha ebbe a meghitt baráti körbe, egy kis Inka kávéval.

Ahogy többször is megkóstoltam ezt a kellemes varázsitalt, az volt az érzésem frissebb lettem, jobban tudtam tanulni.

Egy idő után, már vendég nélkül is megkínáltam magam ezzel a csodaszerrel. Ha éppen nem volt darálva, s a daráló nagy zajt csapott, hogy ne vegyék észre a felnőttek, a kávészemeket ropogtattam. Csodálatos volt a hatása és felejthetetlen az íze.

Lassan a kávé nélkülözhetetlen lett az életemben.

Kávéra keltem. Azzal indultam iskolába.

Nem voltam álmos, mint iskolatársaim, akik első órán estek be a pad alá.

Jobban oda tudtam figyelni órán, egyszóval éberebb voltam, társaimnál.

Ahogy telt az idő, bentlakásba kerültem. Sokat kellett tanulni. Mivel az éjszaka csendjében jobban lehetett tanulni, már kényszerülve voltam a kávéfogyasztásra, hogy ne fogvájóval támasszam ki szempilláimat, hogy legyőzzem az álmosságot. Reggel is a kávé ébresztett, noha tornásztam Akkor már kavarós kávét használtam, hogy ne érezzék az illata. Az iskolában tiltották a kávé fogyasztását.

Később a tanulással töltött hosszú éjszakákat felváltották az éjszakai ügyeletek.

A betegápolásban mindig ébren kell lenni. Pillanatokon múlik egy beteg élete.

A halál nem vár amíg kinyújtózkodunk, és felébrednek agysejtjeink hogy lereagálják a történteket. Mindig ébren kell lenni. Másodpercek alatt kell dönteni és cselekedni. Ha elfogyasztottam indulás előtt egy jó kávét, legyőztem minden akadályt:

Ha megihatok egy jó kávét, folytathatom munkámat jókedvvel…

Ha elfáradok a munkámban, akkor egy kortynyi kávé pihenést nyújt, erőt ad a további tevékenységemhez, akár itthon, akár a munkában…

Ha hosszabb útra készülök a kávé nélkülözhetetlen, hogy éber legyek, hogy ne vigyék el a csomagomat, nehogy rossz járatra száljak fel, nehogy a jó jegyet dobjam el a régi helyett…

Ha vendégem jön, megkínálom kávéval…

Ahogy telt az idő, volt olyan pillanat is, amikor nem kívántam a kávét.

Gondolkodtam, vajon már feltelt szervezetem ezzel a csodaszerrel? Mi történt velem, hogy nem tudom fogyasztani azt, amit addig olyan nagyon szerettem, ami olyan sokszor kisegített a bajból, mint egy jó barát?

Meg van a válasz erre is kedves olvasó, valamilyen betegségnek volt az előjele, ha nem kívántam a kávét, vagy ha egyáltalán nem tudtam fogyasztani.

Ez az állapot addig tartott, ameddig helyrebillent egészségi állapotom.

Utána tovább fogyasztottam a kávét, egy újabb betegségig.

A gyerekeimtől sem tiltom a kávét.

A mai napig is fogyasztom a kávét, most már csak török vagy presszókávét iszom.

A neszkávét talán egészségi állapotom miatt nem kedveli a szervezetem.

Talán elég érvet soroltam fel ahhoz, hogy alátámasszam, nekem a kávé, mint jó barát szolgált az életemben. Ha fáradt voltam felébresztett, ha szomjas voltam megitatott, ha fáradt voltam éberen tartott, ha beteg voltam vészjelzőként szolgált, ha nyugtalan voltam megnyugtatott, ha elfáradtam pihenést nyújtott, ha egyedül voltam az illata felidézte meghitt perceimet, emlékeimet."

 

Á M E N