Creative Commons Licenc

Nevezd meg!

 Ne add el!

 Ne változtasd! 

 

Néha egy hang, egy íz, egy illat 
 fellebbenti  a múltnak fátylát, 
és bolyongok emlékeim
 útvesztőiben, ha
megérzem
 a kávé illatát. 

 Ahhoz, hogy Boldog légy nincs szükség semmi másra csak egy Őszinte, Megbízható Társra, egy Összetartó Családra, pár Igaz(i) Jóbarátra és Élj Önmagaddal Békében. Minél több Embert gyűjtögetsz magad köré és minél több Emberrel szeretnél kiegyensúlyozott életet élni, annál nagyobb kudarc vár rád, hisz mindenkinek szeretnél majd megfelelni, mindenkire odafigyelni és ez sajnos nem megy, felőrlődik benne az Ember. Egyszerűen csak SZERESS nagyon egy pár Embert, a Többieket meg NE BÁNTSD MEG. *melba*

    Amikor az ember átlépi az 5. X-et, addigra már sok mindenen túl van, rengeteget változik, jobban átlátja azokat az összefüggéseket, amelyektől megérti az életét, és azt, hogy mi, miért történt vagy történik vele. A lelkem még fiatal, de szellemem már érett, és ez bölcsebbé, nyugodtabbá tesz. Bár az igazi bölcsesség csak keveseknek adatik meg, az odavezető út jelentősége mégis felbecsülhetetlen. Őszintén azt is meg kell vallanom, ha egy nő elmúlt ötven, abban nincs sok öröm ...., ááá, csak viccelek. Ötvenen túl az a legjobb, hogy átlépsz a "nem is látszol annyinak!" kategóriából a "jól nézel ki a korodhoz képest!" táborba. Óriási nyomástól szabadulsz meg egyszerre, mert megengedheted magadnak, hogy ráncokat viselj vagy egy kis pocakot eressz. Egyetlen dolog rémiszt, így ötven felett, ez pedig az ösztönös előérzet. Ilyen korban már hálás lehetek a sorsnak, hogy egyáltalán megértem, és már éltem annyit, hogy elveszítettem olyanokat, akiket nagyon szerettem. Tudom, hogy az idő véges, hiszen kevesebb van előttem, mint mögöttem, és azt az időt amire még számíthatok szeretném úgy élni, hogy jól érezzem magam a bőrömben. *melba*

"Néha azért jusson eszedbe: az évek múlásával te is visszaadogatod a díszeidet. Ám ha közben lélekben gyarapodsz, nem érhet veszteség, mert e csinosságok vonzatai - szeretet, szeretet, szeretet - megmaradnak, felkavarhatatlanná mélyülnek, más értelmet nyernek, és kiderül, sosem a külsőnek, hanem a teljes lényednek szóltak." *V.Fable*

,,A boldog élet titka az, hogy az embernek legyenek sikerei, amelyekre büszke lehet, és legyenek céljai, amelyek hajtják."
*Jeff Lindsay*

 

 

 

“Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrüek vonzzák egymást. Te csak legyél, aki vagy, csendes, egyenes, világosfejű. A dolog önműködő: ha azt adjuk, amik vagyunk, ha minden percben megkérdjük magunktól, valóban azt akarjuk-e tenni, amit tenni készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk.” *Richard Back*

"Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér, az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk és lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük..." *Dale Carnegie*


"Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tűzhelyet kívánok. Hívó lámpa fényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet, és kevés embert. De az aztán Ember legyen!" *Fekete István* 

 

"Aki szeretetben él, nem büszke, nem akar másokon uralkodni, nem halljátok soha, hogy hibáztatna, vagy gúnyolna másokat. Nem kutat mások szándékai felől, nem hiszi azt, hogy ő jobban cselekszik, mint mások, és soha nem tartja többre magát embertársainál. Aki szeret, az amennyire csak lehet, elkerüli, hogy fájdalmat okozzon." *Vianney Szt.János*

"A halogatás egyszerűen ostobaság. Holnap ugyanúgy döntened kell, akkor miért ne tennéd meg már ma? Azt hiszed, holnap bölcsebb leszel, mint ma? Azt hiszed, holnap elevenebb leszel? Hogy holnap fiatalabb vagy frissebb leszel, mint ma? Holnap csak öregebb leszel, a bátorságod is kevesebb lesz, holnapra tapasztaltabb leszel, és még több kifogást találsz. Holnapra a halál egy nappal közelebb ér hozzád, és ettől csak még jobban megijedsz, még tétovább leszel. Soha ne halogass. Ki tudja? A holnapot talán meg sem éred." *Osho*

  

Ui.: Érdekes dolog ez a halogatás. Életem törvényszerűségeiből kiindulva úgy tapasztaltam,  hogy  a  legtöbb helyzetben a  legelső megérzésem volt a helyes. Az 'alszom rá még 1-et' döntéseimet, - ha előzőleg más volt, mint az első pillanatban - utólag mindig megbántam. *melba*

                            

 "A fiatalság mércéje nem (csak) az életkor,  hanem a szellem és a lélek állapota:  az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon. Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről. Az évek múlásával ráncossá lesz az arcod, de ha  kialszik benned a lelkesedés, akkor a lelked ráncosodik meg. Gondok, kétségek, az önbizalom hiánya, reménytelenség: mind hosszú évek, melyek nemcsak a testet húzzák le a föld porába, hanem a lelket is. Az ember - akár 16 éves, akár 66 - csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és dolgok szépségén: nem fél a kockázattól, gyermeki kíváncsisággal várja, mi lesz holnap, szabadon örül mindennek. Olyan fiatal vagy, mint a reményeid, olyan öreg, mint a kétségeid. Fiatal vagy, amíg befogadod a szépség, az öröm, a merészség, a nagyság,  az ember, a föld, a végtelenség hírnökeit. Csak akkor öregszel meg, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze a szívedet." 

       "A nagy titok: úgy járni végig életutunkat, hogy ne kopjunk el. Erre az olyan ember képes, aki nem az embereket és a tényeket veszi számításba, hanem minden élményét önmagára vetíti vissza, és a dolgok végső okát önmagában keresi."

"Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl, ha találkozunk egy másik emberi lénnyel. Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak, akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt."

*Albert Schweitzer*

                                 

"Nem a külső dolgok tesznek minket boldoggá, hanem a dolgokhoz való hozzáállásunk. Ha nincs bennünk nyitottság, akkor a legvonzóbb társ szépsége is megfakul, és a legörömtelibb dolgok is unalmassá válnak." *Ole Nydahl*


          

A lényeg

A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.

* Fésűs Éva*


Ahol még jelen vagyok

http://poet.hu/tag/Melba

 



Pedig vártam, nagyon vártam, hogy újra enyém legyen az életem! De kiről fogok ezután gondoskodni, kiért aggódom majd, kire főzök, és kivel veszekszem?
Ahol megtalálhattok
Megosztás
Látogatók

2012.07.10-

free counters

2012 április 20. 16:55

A hit ereje I.

 

gy amerikai egyetem (!) felmérése szerint a magyar emberek 23%-a ateista, 39% istenhívő. Arról nem szól a fáma, hogy az ország melyik részén és hány ember véleménye alapján készült ez a statisztika, és arról sem tesz egy árva említést, hogy a fennmaradó 38% milyen csoporthoz tartozik. Jóhiszeműen csak feltételezem, hogy ők a kettő között lehetnek, vagyis hisznek is, meg nem is, vagy tartózkodnak a kérdés megválaszolásától. Ha a megkérdezettek között lettem volna, valószínűleg e csoportot képviselném.

Mondhatnám, hogy szerencsés vagyok, jó pár évtized van mögöttem, és visszatekintve elmondhatom, hogy sokat változtam, és nem mindig a 'jó' irányba. De kinek a szava dönti el, hogy az az út, amin haladok rossz. Ha van lelkiismereted, akkor az teljes bizonyossággal vezet a jó úton. Persze az is igaz, hogy körülmények mindig meghatározzák döntésünket.

Ugyanaz az ember vagy végig, de fejlődésed során gondolataid változnak és miközben értékrended kialakul, folyamatosan változol. Idővel tapasztaltabb leszel, és le tudod vonni a tanulságokat.....

Visszatérve a hitre; számos idős emberrel beszélgettem munkám során e témáról, és azt állapítottam meg, hogy az ember öregedése során, minél közelebb kerül a halálhoz istenhívőbbé válik (kevés kivétellel). A mostani 70-80 évesek akármilyen réteghez is tartoztak, múltjuk sokkal göröngyösebb volt - biztos, hogy nem egyformán-, de borzasztóan sokat kínlódtak. Végig élték/szenvedték a világháborút, az 56-os szabadságharcot, és az utána következő borzalmakat.

Korhadt fakereszt
Hitük mégis töretlen maradt. Lehet, hogy pont azért, mert a remény mentsvárát találták meg benne, kapaszkodást egy biztos pontba? Mindenképp 'könnyebb' volt így túlélni a szörnyűségeket, közben az élet megpróbáltatásai, az igazságtalanságok elviselése közelebb hozta egymáshoz az embereket.

Maguknak sem tudták megvallani, hogy a szabadságba vetett hitük, vagy az istenhit ált hozzájuk akkor közelebb. Talán egyformán mindkettő, mert azokban a nehéz időkben, ha a gyűlölet kiszorította volna szívükből a szeretet érzését, akkor csak 'halott' lelkek maradtak volna. Néha könnybe lábadt szemmel meséltek, ez a szó nagyon nem illik ide, mert a puszta-véres valóságot nyitották meg előttem. A legidősebb veterán szavai - aki 88.évét nemrég töltötte be -, még most is mélyen elgondolkodtatnak:
"hogyha a gyűlölet szétmarja a lelket, az nem csak azt ölheti meg akire irányul, hanem azt is, akiben ilyen indulatok dúlnak. A hitványokat még gonoszabbá, az igaz embereket viszont jobbá teszi.

A sok szenvedés a hit által válik elviselhetőbbé...."

/folyt.köv./

(forrás: Sylard képe, adatok: Metropol)

2011 október 8. 18:53

ÖREG NŐ SÓHAJT

 

 

Csak addig fájt, amíg harcoltam érte, amíg a lelkem égőn rátapadt, s egy reggelen rájöttem, hogy hiába: az ifjúság már tőlem elszaladt.

Lemostam minden kendőzést magamról, hajamat sem festettem újra már, mint vert vezér, a fegyverem leraktam, s olyan vagyok most, mint egy téli táj.

Mint a felhőkbe nyúló hegytetőkön,fejemen, ím, örökös hó ragyog, így hordozom ezüstös koronámat, és hófehéren újra szép vagyok.

 

E szépség más, mint volt az ifjúságé,
nincs benne tűz, és nincsen küzdelem,
magas hegycsúcsra nem csap lenti lárma,
és ez a szépség nem lesz hűtelen.

Olvasgatok, sétálok, eltűnődöm
az életen, mely szép és változó,
hullámok jönnek, mennek, elsimulnak,
így hömpölyög a nagy és mély folyó.

Lassúdan járok, fűszálat se sértsek,
mert minden élet mérhetetlen kincs,
napnyugtát, holdat, csillagokat nézek,
ó, mennyi nagyság, s vége soha sincs!

Várnai Zseni

2011 október 1. 14:49

AZ EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

 

Prof. Dr. Iván László - gerontológus, pszichiáter gondolatai

1. Nem a naptári évek, hanem saját személyes életünk szerint öregszünk, ezért ismerkedjünk meg magunkkal, kössünk békét magunkkal, és tudatosan törekedjünk arra, hogy vágyaink, képességeink, és lehetőségeink között egyensúlyt teremtsünk.

2. Vegyük tudomásul, hogy a JÓ ÖREGEDÉST megszabják: az egészség, tevékenység, érzelmi- hangulati állapotunk, ön- és közbizalmunk, - társas kapcsolódásunk, valakihez, valamihez, valahová  tartozásunk, ­anyagi- biztonságunk, - hasznosságunk tudata és a folyamatos érdeklődéssel kísért tanulás, kíváncsiság,- ezért ezek karbantartása SAJÁT FELADATUNK  is.

3. Figyeljünk megszokott napirendünkre, és szükség szerint módosítsuk, - napi feladataink, teherbírásunk és igényeink figyelembevételével.

4. Testi- lelki változásaink és panaszaink egészséges idősödésünkkel is velejárhatnak, ezért ne essünk pánikba,- kérjünk orvosunktól   tanácsot, - lehetőleg ne "diagnosztizáljuk magunkat".

5. Az egészségre, betegségre, öregedésre vonatkozó rengeteg reklám és ajánlás szolgai alkalmazását kerüljük, - orvosunk tanácsa nélkül ne alkalmazzuk.

6. Lehetőség szerint kerüljük a több órás passzív TV nézést, a közbeni nassolgatást, sörözgetést, vagy egyéb iddogálást, félóránkként áldjunk fel, mozgassuk meg végtagjainkat.

7. Hallgassunk naponta kellemes és megnyugtató zenét, ha tudunk, énekelgessünk, dudorásszunk,- adjuk át magunkat a muzsika csodálatos hatásának,- vegyünk részt ilyen rendezvényeken, - akár mi magunk is muzsikáljunk.

8. Ne dohányozzunk,- kerüljük a dohányfüstöt.

9. Többször, és kevesebbet együnk, étkezésünk ne gépies legyen, - hagyjuk meg a kellemes feltételeit, örömmel együnk, még csekélységeket is, - figyeljünk arra, hogy csökkentsük a KALÓRIA bevitelt, az állati zsírokat tartalmazó ételeket, a puffasztó és gázosító tápanyagokat és italokat, (szénsavas üdítők), étkezéseink lehetőleg megszokott ritmusban legyenek, - és problémák esetén különösen, de egyébként is MERJÜNK VÁLTOZTATNI TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAINKON a KORSZERŰ IRÁNYELVEK FELÉ (gyümölcs, zöldség, saláta).

10. Oldjuk a görcsösséget, a szorongató aggályosságot, az előítéletek nyomasztó hatásait, a rajtunk kívülálló és ható események befolyását és ne szégyenkezzünk kopásaink, korosodásunk velejáró jellemzői miatt, - oldjuk fel ezeket derűs bizakodással.

11. A vizeletet, székletet erőltetetten ne tartogassuk (eltekintve kivételes, helyzetektől), ilyen gondok esetén napi folyadékbevételüket ne szorítsuk vissza tudatosan.

12. Naponta legalább fél órát tempósan gyalogoljunk és - ha orvosi külön tiltás nincs-, lépcsőzzünk óvatosan, - ahová csak lehet, gyalogoljunk, - kerülve lehetőleg a kifejezetten kockázatos helyeket, átkelőket, szennyezett környezeti hatásokat, - de legalább heti háromszor másfél óra testgyakorlás kell.

13. Az általánosan ajánlott "ideális testsúlyt" 10%-nál többel ne haladjuk túl.

14. Naponta, hacsak nincs orvosi ellenjavallat, ­legalább 6-8 pohár vizet fogyasszunk el, - akár teával, levessel, rostos itallal.

15. Fogyasszunk rendszeresen magvakat: gabona, szezám, szója, kukorica, napraforgó, tökmag, grépfruit-mag és - amennyiben nincs rá allergiánk-virágport: naponta néhány dióbelet, mézzel, esetleg mazsolával ugyancsak fogyasszunk - valamint teljes kiőrlésű barna kenyeret.

16. Nincs szükség alkoholos italra, kábító hatású szerekre, izgatószerekre, mesterséges nyugtatókra és altatókra - kivéve az orvosi javaslatot.

17.  Ne csak testünket, hanem szellemünket is tartsuk frissen, edzésben!Lehetőségek: ismétlődő tanulás, új tanulás (nyelvek, számítógép, aktív tevékenységek), társasjátékok, sakk, kártya, dominó, keresztrejtvény, tudáserősítés, tudásfejlesztés, beszélgetések, tanácsadó tevékenység, klubtevékenység, munkavállalás, korrepetálás, egyéb szellemi tréningek, írás, önéletírás, naplóírás.

18. Hetente legalább egyszer gondoljuk át, hogyan tudtunk megküzdeni a gondokkal, problémákkal, feladatokkal, terhelésekkel, - milyen tanulságokat tudunk levonni, - miként használhatjuk fel tapasztalatainkat a jövőben, elmélkedjünk.

19. Legyünk érdeklődőek szeretteink, barátaink, ismerőseink, rokonaink lakó- és szomszédsági társaink iránt, - figyeljük meg a környezetünk életét, eseményeit, - fogalmazzuk meg, mit, hogyan tettünk volna, vagy mit szeretnénk.

20. Vegyünk részt gondolatban, akár napi tevékenységgel is a közösséget, társadalmat érintő ügyekben, segítő magatartással, tanácsadással és segítségnyújtással, - ne zárkózzunk el jobbító politikai, társadalmi, intézményes kezdeményezésektol. Jelöljük meg önmagunkkal világunkat.

12. Este azzal feküdjünk le, hogy holnap mindent újra kezdhetünk, és hittel, bizakodással vágunk bele a holnapba.

22. Mások bajait és gondjait ne "átvegyük", hanem szukség szerint álljunk segítségükre.

23. Kerüljük a közvetlen napozást, a déli órákban különösen, - és inkább tartózkodjunk lombárnyékban.

24. Ugyan divatos mostanában az idősek "világlátó utaztatása", - mégis meggondolás ajánlható, mivel az idősödéssel gyengülő szervezeti védőműködések miatt idegen fertőzéssel szemben fogékonyabbak lehetünk (hasonlóképpen környezeti ártalmakkal, klímahatásokkal, táplálkozási különbözőségekkel szemben is).

25. A "lelki mérgekkel" szemben is érzékenyebb az idősödő ember, ezért az élet dolgait kissé "kívülről" kell szemlélnünk.

26. Éljük bele magunkat abba az öntudatba, hogy voltunk és vagyunk valakik, - hogy szerves részesei és meghatározó láncszemei voltunk és vagyunk történelmünknek, - nemzedékek kapcsolat-hálózatában. A magány nem törvényszerű, magunk társai is vagyunk.

27. A hívő ember előnyben van a hitével, - mert a végső kérdésekre válaszai vannak, bizonyossága és biztonsága segíti a végső elbúcsúzáshoz.

28. Megoldatlan dolgainkat az "idő"  úgy is mérsékli, bízzuk azokat az időre.

29. Célkitűzéseinket, programjainkat mindig mérjük önmagunk lehetőségeihez, - mert a csalódások, kudarcok rontják életkilátásainkat.

30. Ne kiszolgálói legyünk szeretteinknek, hanem együtt érző és segítő társaik.

 


2011 augusztus 23. 13:12

ALETIOMÉTER - Az arany iránytű

Ha elolvastátok és végignéztétek a videót, kérlek benneteket, hogy egy kicsit gondolkozzatok el:  milyen nálatok az otthon, a családi légkör? Feltétel nélküli, önzetlen szeretetet adtok?

Minden értelmes ember tudja, és remélem fel is fogja, hogy olyanná válik a mi idős korunk, amilyenné gyermekeinket nevelj(t)ük. Ellen G. White írásában olvastam, hogy társadalmunk jövőjének felemelkedését vagy romlását a körülöttünk felnövekvő ifjúság szokása és erkölcse határozza meg. Ahogyan most az ifjúságot neveljük, ahogyan gyermekkorukban az erényre, az önuralomra, a mértékletességre formáljuk jellemüket, olyan lesz viszonyulásuk a társadalomra. Ha felvilágosulatlanok és fékezhetetlenek, s ennek eredményeképpen akaratosak, étvágyukban és szenvedélyeikben mértéktelenek (mert otthon is ezt látták), akkor olyan lesz jövőbeni befolyásuk a társadalom alakításában.

Az a közösség, amellyel a fiatalok most barátkoznak, az az életmód, amit most kialakítanak, és az az elv, amit most magukévá tesznek, sok évre előre jelzi, a társadalom állapotát.


Az otthonok sohasem voltak olyan veszélyben, mint ma.

"Ha eljön majd a nap, amikor már öregnek látsz, pedig még nem is leszek az, kérlek, legyél hozzám türelmes és próbálj megérteni.

Ha leeszem a ruhámat, ha nem tudok rendesen felöltözni, légy türelmes. Jussanak eszedbe azok az idők, amikor én tanítottalak erre!

Ha beszélek Hozzád, és ezerszer elismétlem ugyanazt a dolgot, kérlek, ne szakíts félbe, hallgass végig.

Amikor kicsi voltál, ezerszer kellett elolvasnom ugyanazt a mesét, míg el nem aludtál.

Ha nem akarok megmosakodni,  ne szégyeníts meg, és ne feddj meg érte. Jusson eszedbe az a millió ötlet, amit kitaláltam, hogy rá tudjalak venni a mosdásra.

Ha látod, hogy milyen tudatlan vagyok a technikai újdonságokkal kapcsolatban, adj elég időt, és ne nézz rám gúnyos mosollyal.

Megtanítottalak sok mindenre, hogy egyél jókat, öltözködj szépen, hogy hogyan nézz szembe az élettel.

Ha néha nem emlékszem dolgokra, vagy elvesztem beszélgetésünk fonalát, adj gondolkodási időt, hogy eszembe jusson, és ha még sem sikerül megtennem, ne légy ideges, és ami a legfontosabb, az nem a mondanivalóm, hanem az, hogy veled legyek, és figyelj rám.

Ha valaha nem akarok enni, ne erőltesd. Jól tudom, hogy mikor kell ennem és mikor nem.

Ha gyenge lábaim nem engednek sétálni..., nyújtsd a kezed ugyanúgy, ahogy azt én tettem, amikor te tanultál járni.

És amikor egy napon azt mondom neked, hogy nem akarok tovább élni, hogy meg akarok halni, ne légy dühös, egyszer ezt is meg fogod érteni.

Próbáld meg megérteni, hogy a koromat nem megéltem, hanem túléltem.

Egy nap majd megérted, hogy minden hibám ellenére, mindig a legjobbat akartam, és hogy az utat szerettem volna előkészíteni neked."

 

2011 augusztus 20. 17:42

Lát engem nővérke?

.... tiszta szívvel ajánlom fel ezt a bejegyzést farkasanyónak....

 

Mit visz magával az ember az öregségbe? Elfelejti, hogy mi volt két perce, hogy mit evett utoljára, de a fiatal korában átélt élményeit úgy meséli el, mintha magad is ott lettél volna. Élettapasztalata, és ami azzal jár: megfontoltságot, bölcsességet, jóságot sugall, de csak azoknál akik intelligensek. De sokszor keserűséget is. Aki bolond, az öreg korára bolondos lesz, mert fiatalsága is az volt. Az mondják, hogy a fiatalkori jellemvonások idős korra felerősödnek és hangsúlyosabbá válnak.

Szerencsés, aki idős korában még mindig szabadon és önállóan élheti életét, úgy, ahogyan körülményei és ereje engedi. Nincs falak közé 'zárva', a bentlakásos otthonokba. Egy hónapja a falak között dolgozom és sajnos élesben látom az ott lakók életét. Bár borzasztóan hálásak, inkább soha ne láttam volna beszűkült  életüket, melybe vittem talán egy cseppnyi napfényt.

 

Valamikor így mértem: évek, évek,

egy idő óta így: napok, napok.

S tán nemsokára napokkal se mérek,

azt mondom: percek és pillanatok.

Áprily Lajos: Fogyó idő